Sissi

http://www.fszek.hu/?tPath=/emlekev/2007/sissi_-_elisabeth_amalie_eugenie_von_wittelsbach/eletrajz

Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach bajor hercegnő

Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach bajor hercegnő – családi körben Sissi – 1837. december 24-én született egy foggal. A szülők unokatestvérek, Ludovika, az anya; Miksa Emánuel, az apa a Wittelsbach-ok szerényebb, nem uralkodó oldalágából származott. A kissé különc hírében álló művelt és bohém apa imádta a természetet és sokat utazott.
Ludovika és Miksa házassága boldogtalan volt, noha az anya – nyolc szép gyermeknek (Lajos, Helene, Erzsébet, Károly Tivadar, Mária, Matild, Zsófia, Miksa Emánuel) adott életet.
A Wittelsbach-ok hercegi ágának nem volt semmilyen hivatalos szerepe a bajor királyi udvarban, így Ludovika a gyermekeknek élt, maga nevelte őket. (Erzsébet is szerette volna követni anyja módszerét, ám a rideg udvari gyakorlat és Zsófia, az anyós nem tette ezt lehetővé.) Ez teljesen szokatlan volt arisztokrata körökben. (Erzsébet is szerette volna követni anyja módszerét, ám a rideg udvari gyakorlat és Zsófia, az anyós nem tette ezt lehetővé.)
A gyermekek télen a müncheni palota, nyáron a Possenhofenben lévo nyári kastély kertjének csendjét verték fel hancúrozásukkal.

1853-ban ismerkedett meg I. Ferenc Józseffel, a Habsburg Birodalom fiatal uralkodójával, egy évvel később összeházasodtak.
A megismerkedés és az esküvő között eltelő egy évben Erzsébetnek rengeteget kellett tanulnia. Neveltetésében és képzésében hatalmas hiányosságok voltak, hiszen nem szánták trónra, a legkevésbé a Habsburg Birodaloméra. Az egyik legfontosabb Ausztria történelme volt, melyet Majláth János magyar gróf, történettudós tanított neki. Emellett tőle hallott először magyar szót, sőt magyar verseket is, bár a nyelvet ekkor még nem beszélte. Erzsébet évekkel később is elismeréssel beszélt tanáráról. Megtanulta ugyan a társasági illemet, azonban Európa egyik legkonzervatívabb udvarának merev etikett-előírásait nem tudta és nem is akarta elfogadni. Anyanyelvén, a németen kívül még angolul és franciául és csehül is beszélt. Ám franciatudását sok kritika érte és soha nem sikerült igazán megszeretnie ezt a nyelvet. (Magyarul és újgörögül csak a későbbi években tanult meg.)

Sissi nem érezte jól magát az “aranykalitká”-ban. Az addig szabad és gondtalan életet élő Erzsébet egyszerre egy zárt, előírásos világba került, ahol szinte minden lépését figyelték, és bármit tett, többnyire rossz volt. Férjét lefoglalták a mindenkori államügyek, anyósától rettegett. A Zsófia-Erzsébet konfliktus meghatározta a császárné életét; a házasságát is erősen beárnyékolta.

Erzsébet 1855. március 5-én hozta világra Zsófiát (megh. 1857. május 29-én Budán), 1856. július 12-én megszületett a következő lány, Gizella, 1858. augusztus 21-én pedig a régóta várt trónörökös, Rudolf. A házasságban fellépő nehézségek miatt hosszabb szünet után 1868. április 22-én jött világra a negyedik gyermek, Mária Valéria, akit “magyar gyermeknek” neveztek, nemcsak azért, mert Erzsébet kívánságára a budai várban született meg, hanem mert magyarul is oktatták. A Magyarországért lelkesedő császárné és királyné Mária Valériát kedvenc nemzetének szánta ajándékul. Pontosan tíz hónappal azután született, hogy férjét, Erzsébet nagy erőfeszítései árán, magyar királlyá koronázták.

Sissi házassága első éveiben a magányba és betegeskedésbe menekült, de miután megszületett a trónörökös, akinek nevelését nem bízták rá, nyíltan is fellázadt. 1859-ben elhagyta a császárt, valamint két kisgyermekét, és Madeirára, Korfu szigetére, majd Velencébe utazott, hogy ott egyedül lehessen.

Boldogtalansága több dologra vezethető vissza. A szerelmi frigy fokozatosan ment tönkre, köszönhetően a császári udvar légkörének, a rossz anyósnak és annak, hogy a házaspár kevés meghitt órát tölthetett együtt; így az eltérő életfelfogások, a két különböző egyéniség nem tudott összecsiszolódni.
Szerencsére, voltak szép pillanatok is a család életében; erről is érdemes említést tenni.
Bad Ischl ígérkezett az egyik legmegfelelőbb helynek a boldog családi együttlétre. Ferenc József, Sissi és a monarchia szelleme egész Bad Ischlben érezhető: a Császári és Királyi Monarchia, amely Bad Ischlt nyári felfrissülésének központjává tette. Különösen Ferenc József császár és Erzsébet császárno – ismertebb néven Sissi – szerették az Alpok lágy vonulatait, az átlátszó tavakat, a jó levegot és az uralkodói építészetet. Nem csoda, hiszen itt, az egykori Ausztria Szállóban, amely ma Bad Ischl városi múzeumának ad otthont, jegyezték el egymást. Mindegy, hgy mi célból, hogy vadászat, nyári felfrissülés vagy kellemes séta szolgált indokul, a császári pár látogatásai során uralkodói fényt és ragyogást hozott Bad Ischlbe – egy varázslat, amely még a mai napig is érezhető.

Miután 1861-ben visszatért Bécsbe, elég erős volt ahhoz, hogy keresztülvigye akaratát, mégpedig két területen: 1865-ben formális ultimátumot intézett a császárhoz, s ezzel véget vetett fia, Rudolf túl szigorú katonai nevelésének, akit ezután nagykorúságáig polgári-liberális elvek szerint neveltetett. Ez egyfajta forradalommal ért fel, melynek az volt a célja, hogy a trónörökös által képviselt jövőben az udvarnál a polgári elveket erősítse.

Férje iránta érzett vonzalmát kihasználva, az 1866-67-es magyar kiegyezés és az ezt követő budapesti koronázás alkalmával fellépett a magyarok előnybe részesítése érdekében. Ez olyan lépés volt, mely egyrészt más nemzetiségek, főleg a csehek háttérbe szorításával járt, másrészt viszont az egész birodalomban döntően erősítette a liberális irányzatot. Erzsébet vonzalma az egykori, 1848-as forradalmárhoz és későbbi magyar miniszterelnökhöz, Andrássy Gyula grófhoz egyik mozgatórugója volt e lépésének, amely meghatározta a dunai monarchia további sorsát. Magyarországon Erzsébet máig nagy tiszteletnek örvend.

A hatvanas években Erzsébet a világ legszebb uralkodónőjének számított. Hogy szépségének híre máig fennmaradt, az három romantikus Winterhalter-portrénak is köszönhető.

Sissi és bordásfal

Sissi és bordásfal

A hetvenes években a világ leghíresebb s minden bizonnyal legjobb női lovasa volt; férfiakat megszégyenítően merészen és jól lovagolt, úszott; évekig úgy edzett, mint egy élsportoló. A sport már Erzsébet királyné idejében is a kultúra részét képezte. Sissi saját tornatermet rendeztetett be a palotában, hálószobájában bordásfal, gyűrű és kötél volt felszerelve, amin Ô naponta tornagyakorlatokat végzett, nem is beszélve napi többórás gyalogtúráiról.Napjait a szépségápolás és a testedzés töltötte ki.Férfiakat megszégyenítően merészen és jól lovagolt, úszott. Életmódja sokakat megbotránkoztatott, másokat irigységgel töltött el. Felfedezte a természetes módszereket és hatóanyagokat a testápolásban. Tapasztalatait füzetben gyűjtötte össze. Találunk itt recepteket a kar erősítésére és a bőr bársonyossá tételére éppúgy, mint a haj selymességének biztosítására. Erzsébet hiúsága nem ismert határokat. Egész életén át koplalt, hogy megőrizze derekának legendás karcsúságát (korabeli krónikák szerint ez ötvenkét centi volt). Súlya mégis növekedett, mert az egyoldalú táplálkozás következtében hiánybetegségek léptek fel. Teste különböző részein ödémák alakultak ki, a szervezete visszatartotta a vizet, a súlygyarapodás ennek volt az eredménye. Sissi mégsem hallgatott orvosai tanácsára, és nem tért vissza a normális, vegyes táplálkozásra, hanem koplalókúrába kezdett. Úgy vélte, a napi testedzési penzumához olyan táplálékot kell fogyasztania, amely elég erőt biztosít a számára. Ezt elsősorban a húsban vélte felfedezni. Mivel egy-egy marhaborda elfogyasztása túlságosan megterhelő lett volna a számára, erőlevest főzetett magának, hihetetlen mennyiségű húsból. Volt, hogy – férjeura legnagyobb megrökönyödésére – egy fél ökörből főztek számára marhahúskivonatot – az állat vérével dúsítva. Nem is csoda, hogy belebetegedett a fehérjetúltengésbe! Akkoriban még nem volt ismert, hogy mennyire hozzátartozik az egészség megőrzéséhez a gyümölcsök és zöldségek fogyasztása. Jóval kevesebb zöldféle jutott el még az uralkodó asztalára is. Sissi húson és erőlevesen kívül csak tejet fogyasztott, amikor fogyni akart. Néha-néha, ha kissé lazított a kúrán, engedett a sütemények csábításának – újfent nem a megfelelő, vitamindús ételekkel táplálta magát.

A politikától a magyar koronázást követően – tulajdonképpen kényszerűségből – teljesen visszavonult. Amikor a köszvény lehetetlenné tette számára a lovaglást, általa oly nagyra becsült “mestere”, Heinrich Heine nyomdokain haladva költőként próbált hírnevet szerezni, még ha csak az utókor előtt is, mivel verseit – rendelkezése értelmében – csak a XX. században publikálták.

Ezek a kísérletek is mutatják, hogy nem mint császárné, hanem mint egyéniség akart érvényesülni. Ugyanakkor kifejezik, mennyire megvetette a monarchikus államformát, melyet idejétmúlt “romhalmaznak” tartott. A XIX. század individualizmusát a végletekig fokozta. Császárnéi kötelességeiről szándékosan nem akart tudomást venni, s kizárólag az “önmegvalósításnak” élt. Főleg szépsége segítette abban, hogy felülemelkedhessen a bécsi udvar – szemében – kicsinyes nyüzsgésén. Erzsébet ugyanakkor nagyon művelt nő is volt. Nemcsak magyarul, de újgörögül is tökéletesen megtanult. Idős korában szinte az antik Görögország világában élt: Korfun építtetett egy kastélyt, melyet kedvenc hőse, Achilleus után “Achilleionnak” nevezett el.

Fiának 1889-ben Mayerlingben elkövetett öngyilkossága azonban olyan sokkhatással volt rá, hogy azután többé semmiféle becsvágyat nem mutatott már. utolsó éveit vándorló “mater dolorosa”-ként állandóan feketébe öltözve, a bécsi udvartól távol, hosszú utazásokkal töltötte, főleg Görögországban időzött. Évtizedekig tartó fogyókúrái és az ehhez társuló mozgáskényszer, amely órákig tartó gyalogtúrákra késztették, a koplalás következtében fellépo ödémához, depresszióhoz és öngyilkossági gondolatokhoz vezettek. Lucheni, az olasz anarchista, aki Genfben mint a gyűlölt monarchista elv képviselőjét, egy reszelővel agyonszúrta 1898 szeptemberében, egy az életbe már belefáradt asszonyra sújtott le, aki túlélte önmagát, s már csak a halálra vágyott.

Bécsben, a kapucinusok bécsi császári kriptájában nyugszik.

Angolul: http://en.wikipedia.org/wiki/Elisabeth%2C_Empress_of_Austria

Related posts:

  1. A gerincről és egyéb csontokról
  2. Bordásfal videók és “Edzőterem otthon az egész családnak” videók
  3. Csütörtökön edzés
  4. Kéményseprők a bordásfalon
  5. Semmi baj! No matter