Prostatitis versek
Jellemzőjük[ szerkesztés ] James Gillray alkotása, mely a vogonok külsejének alapját adta Garth Jenningsa Galaxis útikalauz stopposoknak mozifilm változatának rendezője a vogonok külsejét James Gillray rajzoló munkája alapján dolgozta ki. Két lábon járnak, két karjuk van, végtagjaik tömzsik, egy fejük van, és általában igen hájasak.
Zöld, nyálkás bőrük van, magasságuk méter és köztudottan nem gonoszak, csupán buták, bürokratikusak és vérszomjasak. Nem kedvelik a stopposokat, és amint megjelenik egy a sárga kitüremkedésekből álló hajójukon, könyörtelenül az Univerzum vákuumába lökik őket, ami természetszerűleg a stoppos halálához vezet.
A vogonok általában egy lézerfegyvert hordanak maguknál: ez a nyakukban lóg, négyzet alapú, 9 nagyon rövid pár centiméteres csövet tartalmaz.
A rövid csövek miatt Prostatitis versek fegyver pontatlan, általában egy vogon nem jelent veszélyt az ellenfelére, de amikor csapatban támadnak, akkor a sok fegyver kartácsszerű tüzet zúdít az ellenségre.
Bővebben: Vogon költészet A vogon költészet emberi mércével mérve nagyon rossz, amire az idők során ők is rájöttek. Ezért foglyaiknak rendszeresen felolvassák a verseiket, amibe a foglyok többsége beleőrül.
A Galaxis útikalauz stopposoknak -művekben egy vogon vers hangzik el. Egy második Neil Gaiman Don't Panic: The Official Hitchhiker's Guide to the Galaxy Companion című könyvének mellékletében még egy olvasható, a következő a Prostatitis versek rádiójátékbanmajd a negyedik a regénysorozat Eoin Colfer által írt Ja, és még valami Stamp, P.
